Előzmények

2010 április 2. | Szerző: revi11 |

 Sziasztok,hölgyek,lányok,asszonyok.

Nem most kezdődött a kálváriám.De először,pár szóban,magamról,az életemről.Ami minden volt eddig,csak unalmas nem.

38 éves vagyok,boldog,kiegyensúlyozott párkapcsolatban élek,egy 16 éves fiam van.Üzletvezetőként kezdek most egy új munkahelyen.

Sokáig egyedülállóként neveltem a fiamat.De nem voltam elkeseredve,két munkahelyen “kerestem” a pénzt,nappal bizsukat árultam egy üzletben,este,és a szabadnapokon pedig taxizással kerestem a betevőt.Ne hördüljön fel senki,”női taxis”?Nem volt olyan gáz,igaz,voltak meleg helyzetek,de több volt a jó élmény,mint a rossz.Majdnem öt év.Szép volt,jó volt,talán igaz sem volt.Egy szeptemberi napon véget is ért.És az életem is,majdnem.Belefutottam egy tilos helyen parkoló kamionba,és bizony megcsúsztam.Illetve alá.De megúsztam.Agyrázkódás,bordatörés,és a jobb lábam,ripityára.Térdem,lábszáram,sípcsontom.Nyílt törés.Két hét kórház,mínusz tíz kiló,és tonnányi fém.Kívül,belül a lábamban.Szép látvány volt.De hála a sebésznek,aki aznap ügyeletben volt,és aki valószinűleg szeret kirakózni is.Mert a lábam is összerakta,nem kis munkával,de nem adta fel.Szóval,élek,igaz,kissé bicegek,mert maradandó lett a sérülésem,de legalább VAN LÁBAM.

A baleset után,egy évig voltam itthon.Közben az akkori párom angolosan távozott,és karácsony előtt egy héttel pánikszerűen menekült a pont nem is süllyedő hajóról.Akkor ez nagyon fájt,és piszok módon sajnáltam magam.De szerencsére volt egy vállalkozó kedvű barátnőm,aki felregizett engem egy netes társkereső oldalra.És amíg én gyógytornán vért izzadva küzdöttem,hogy lábra tudjak állni,addig Ő szépen kereste nekem a hercegem.És megtaláltuk.Ma is boldogan élünk /na nem hárman,csak kettecskén,a pasival,aki nem szőke:-)/,ahogy a mese folytatódna,amíg meg nem halunk.Hát,ez az.Én azért még élnék,ha már kaptam még egy esélyt.És élek is,boldogan.Egészen április elsejéig.Na,nem a bolondok napja rémísztett meg.Folyt.Köv.:-)