De hogy ne csak a negatívról írjak,aznap történt velem egy nagyon jó

dolog is.Miután elolvastam a leletemet,kissé kibuktam.Hogy levezessem a

feszültséget,takarításba kezdtem.Gondoltam,majd lehiggadok.De nem így

lett.Pár perc után elkezdtem bömbölni,és csak álltam a konyha közepén,a

felmosónyéllel a kezemben,és ontottam a krokodilkönnyeket.Nem tartott

azért olyan sokáig,mert egyszer csak olyan dühöt éreztem,hogy az engem

is meglepett.Belevágtam a nyelet a vödörbe,és majdnem kiabálva,de

bőgve,azt mondtam:Elég volt a rosszból,elegem van,nem kell több semmi

ilyen rossz hír,érted,elég volt,most már küldj valami jót is,a

fenébe,mert megérdemlem,kérlek,kérlek.

És akkor elhatároztam,nem hagyom magam,csak jó dolgokra fogok

gondolni,és meg fogok oldani mindent.Csakazértis:-)

Ez segített kicsit,és lehiggadva bementem a szobába,gondoltam leülök a

számítógép elé,hátha találok valami okosságot még.Persze a sors nem

ilyen,hogy egyből terülj asztalkám lesz minden.Az aznapi posta között

ott volt még az éves villanyelszámolás.Na,gondoltam,tessék,ha még nem

volt elég,ez is.44000ft-ot kell befizetnem.Szép.Nem

baj,gondoltam,pozitív hozzáállás,ezt is meg fogom oldani.Csak most ne

kapjak agyvérzést,fohászkodtam,és igyekeztem lejjebb tornázni a

vérnyomásomat.Miután kissé megnyugodtam,kezdtem bele törődni,hogy ennek

így kellett lennie.Hiába lázadok,ez van,ezt kell szeretni.Majdnem csak

nevettem már kínomban,hogy most mi jön még.Semmi!Elég,és leálltam a

negatív gondolatokkal.

Minden mindegy alapon a neten böngésztem,gondoltam elterelem a

gondolataimat.Amikor megcsörrent a telefonom,szórakozottan szóltam

bele,nem is nézve a kijelzőre,ki hív.És tessék,megtörtént a

csoda.Máris.Az állás,amit egy hónapja megpályáztam,az enyém

lett.HALLELÚJA.Köszönöm.Meghallgattattam.Akkor már örömömben

bömböltem,kissé megkönnyebbülve.Most meg már megint mi van?Ezt a kérdést

láttam a fiam szemében,amikor bejött a szobába,és értetlenül nézett

rám.Lenyugodtam,és ezerszer megerősítettem magam,hogy mindent meg fogok

tenni,ami rajtam múlik,hogy ne kelljen a műtőasztalon

kikötnöm,sokadszorra,megint.

Ezért vagyok most itt.Mert megpróbálok hat hét alatt helyre jönni,és

megmutatni,hogy az akarat mire képes.Ezért kérnék mindenkit,ha bármilyen

tapasztalata,története,jó híre van,a gyógyulással,gyógymódokkal

kapcsolatban,azt ossza  meg velem.Vagy csak a mindennapok apró

csodáit,örömeit.Bármit,ami jó.Akár csak egy kedves szót.Mert egy jó szó

is sokat ér,és azt hiszem,minden nő egy túlélő,és biztosan van egy

kedves szava nőtársához.

Kérlek Benneteket,ne ítéljetek el,ha eltúloztam esetleg az

aggódásomat,de belőlem is csak EGY van:-)Igyekszem nem gondolni a

rosszra,és biztosan lesznek pocsék napjaim is.De akkor is  arra fogok

gondolni,hogy nem hagyom magam,mert én kaptam egy esélyt,és azzal Élni

fogok,szó szerint.

Köszönöm,aki időt szánt rám,és elolvasta soraimat.Még jelentkezem.

További szép napot,és kellemes húsvétot mindenkinek.:-)

Tovább a blogra »